Piliscsaba kiegészítve

A megye északnyugati részén, Budapest határától 14 km-re, a Pilist és a Budai-hegységet elválasztó völgyben fekszik. A településen áthalad a 10 sz. út és a Budapest–Esztergom-vasútvonal.

A 210 méter magasan megtelepült falut, északkeleten a Pilis-hegység 400 métert meghaladó hegyei (Kopasz-hegy 448 m), délkeleten a Budai-hegység hasonló magasságú hegyei (Kis-szénás 431 m, Csaba-hegy, Sós-hegy) délnyugaton a Gerecse déli részét képező Zsámbék-bajnai-dombvidék 200-250 méter magas agyagos dombjai határolják. A területén ered a Kenyérmezői-patak, amely északi-nyugati irányban halad a Duna felé.

A rómaiak az „Ad lucum felicem” (Boldog-liget) nevet adták az erdős hegyoldalakkal körülvett helynek. A falu neve – bizonyára török eredetű (caba: ajándék)- személynévből keletkezett. A „Pilis” előtag a Pilis-hegységre utal. A néphagyomány a község nevét Csaba királyfitól származtatja.

Egyetem

Pázmány Péter Katolikus Egyetem

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kara 1994. szeptember 22-én költözött Piliscsabára, a volt szovjet (korábban Magyar Királyi) laktanya területére. Első lépésben a még hasznosítható volt laktanyaépületeket újították fel, majd újakat építettek. A Campus épületeit a Makona csoport tervezte, a természeti környezethez illeszkedő organikus stílusban. Az egyetem központi épülete (Stephaneum) 2001-ben épült Makovecz Imre tervei alapján. A kar létszáma 1996-ban meghaladta az ezret, 2005-ben pedig megközelítőleg 2500 fő volt.

Itt született:
Varga Lajos építész

Itt éltek/élnek:
Marno János költő;
Nagybaczoni Nagy Vilmos honvédelmi miniszter;
Hobo énekes;
Egerszegi Krisztina Olimpiai bajnok úszó

Kirándulóhelyek:

Garancsi-tó (a határban, Tinnye felé)

Csabai-torony (dolomitszikla)

Nagy-Szénás hegy (550 m)

2008 november végén jártam ott először, és most február végén is eltöltöttem ott egy csodálatos hétvégét – most 31 azonos gondolkodású, az ország minden vidékéről valamint 4 Szlovákiából és 2 Aradról érkezettel, fantasztikus előadókkal, gyakorlatvezetőkkel, nyugdíjas és aktív püspökökkel, lelkészekkel. Mindannyian azon fáradoztak, hogy mi hitben megerősödve segítsük a saját gyülekezetünket, a lelkészek kinyújtott karjai legyünk.

Az Ágostoni Hitvallású Evangélikus Egyház Luther Márton ágostonrendi szerzetes 1517. október 31-i nevezetes 95 pontjának a nyilvánosságra hozatalával kezdődött Wittembergben.

Annak ellenére, hogy evangélikus gyülekezetek már a XVI. században is léteztek Magyarországon, a Magyarországi Evangélikus Egyház egységes alkotmányát és szervezetét csak viszonylag későn, az 1891-ben Budapestre összehívott zsinat alkotta meg.

A magyarországi evangélikusok száma ma Magyarországon kb. 4-5%-a az ország lakosságának.

Legközelebb, ha szívesen olvassátok, elmesélem, hogy kerültem én is közéjük!

Mintha nem is ilyen kicsi országban élnénk! A képek egy napon, 2009.02.28-án készültek. Az elsőt nekem küldték Orfűről, hogy felmelegítsenek. A többit én készítettem a levegővételnyi szünetekben Piliscsabán. A hóember Pécs irányába dőlve rettegve várta az onnan érkező meleget! (szerintem) Az épület a reformátusok Bethánia Lelkiszolgálat Háza (a nagybetűk nem helyesírási hibák) Kálmán király út 29 alatt, ők fogadtak be bennünket, mert a Béthelben ami meg az evangélikusok Missziói Otthona keresztbe szerveztek. De itt is nagy szeretet vett körül bennünket! A pontos cím megemlítését azért tartom fontosnak, mert egész Pcsaba telis tele királyi utca nevekkel! Igaz, járda nincs, az utca keskeny és (akkor) nagyon latyakos, mellette fut a vonat Esztergom felé, de neve van. Ha bennt elfogyott a levegő és a sok okosodás után kitántorogtunk az udvarra - ez a (4.) kép - látványa fogadott. 

 

 

 

 

 

 

 

Schmidt (Nagyi) Józsefné Ilonka