14 éves voltam és abban reménykedtem, hogy egy napon nekem is lesz barátnőm...
16 éves koromban jártam egy lánnyal, de ebben a kapcsolatban nem volt
semmi szenvedély. Úgy döntöttem, hogy életem hátralevő részét egy
szenvedélyes nő mellett töltöm el...
A főiskolán rátaláltam egy szenvedéllyel teli lányra, de túl
emocionálisnak bizonyult. Olyan volt, mint egy királynő egy jól megírt
drámában: mindig csak sírt és öngyilkossággal fenyegetődzött.
Elhatároztam, hogy egy olyan nőre van szükségem, aki stabilitást nyújt
nekem...
25 éves koromra találtam is egy kiegyensúlyozott hölgyet, de eléggé
unalmas volt. Abszolút megbízható jellemként semmi sem hozta őt lázba.
Az életem egy nagy pangássá vált, úgy gondoltam, hogy izgalomra van
szükségem...
28 évesen találkoztam egy izgalmas nővel, de nem tudtam lépést
tartani vele. Egyik dologból a másikba kapott, sohasem állapodott meg
semmi mellett. Zabolátlanul művelt mindenfélét és mindenkivel
flörtölt. Legalább annyiszor éreztem nyomorultnak magam, mint
boldognak. Azt gondoltam, hogy egy ambiciózus hölgy jót fog nekem
tenni...
31 éves koromban rátaláltam erre a nőre. Ő valóban a földön járt.
Összeházasodtunk. Olyan ambiciózus volt, hogy elvált tőlem és
mindenemet elvitte...
Most 40 éves vagyok, és úgy érzem, lelkileg is érett férfivá váltam.
Egészen egyszerűen egy olyan nőt keresek, akinek jó nagy mellei
vannak...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Hagyj üzenetet :)