Akkoraaaa

hatalmas bejegyzést kéne írnom, hogy kilóg a kibertérből. Kezdjük.. hát halványlila segédfogalmam sincs hogy hol kéne kezdeni. Talán Flor orránál? Nem célszerű, kit érdekel ha a barátnőmről fecsegek a blogomban? Ez a blog nem arra van kitalálva, hogy jól működő kapcsolatokról számoljak be benne. A szenvedés, meg a gyötrődés mindig olvasottabb, szintúgy nagy érdeklődésre tertanak számot  a hatalmas bölcsességek is amik a magányosan vágyódó bloggerből törnek fel. Sajna ilyennel nem szolgálhatok, ellenben akármiről írok valami köze van F-hez, így nehezemre fog esni bármit is egyes számban írni, vagy csak simply hallgatni róla hogy kb teljesen kitölti a napjaim. Már most az agyatokra megyek vele, mi? Ne zárjátok be, komolyan. Igyexem írni valami objektíve blogszerűt, hogy mi is történik velem. Sajna arra lettem figyelmes, hogy magam sem nagyon tudok elszámolni az időmmel, egyik nap a másik után jön, a hetek múlnak l’horloge tourne, és persze haladok az utamon amit választottam, amit járok. Múlt héten pl vettem egy akváriumot, természetesen a Vaterán, magától értetődő módon Pécsen. Csütörtökön itt volt a tartály, és jött vele a kegyetlen teljesítményű vízforgató (szűrő/levegőztető) rendszer is, ami a nem egész 50 literes tartályban amazonasi sodrást csinál a dél amerikai halaimnak, hisz 450 litert átnyom magán egy óra alatt.. Pénteken és szombaton Fressnapfban meg Animal Shopban voltam, ahol már törzsvásárlói kártyám is van, és F-fel is többször betértünk már, a gyapjas patkány és axolotl legnagyobb örömére.

Kedden be is telepítettem az akváriumot, egy pár koi vitorlás hallal, és 6 db neonhallal. Kezdetnek elég, reméljük sokáig élnek majd mint hal a vízben. Aztán voltunk a gyüliben is, vagyis F faterjának a fellépésén, a Vidám Szimfonikusok jótékonysági hangversenyén a pécsi Kodály Központban, ahol a Hit Szeretetszolgálatnak gyűjtöttek. Ott volt persze szinte mindenki aki számít, és bár kissé remegett a lábam a végére, csomó rokonnal megismerkedtem. A nagyszülőkkel már találkoztam a kórházban mikor látogatni voltam, az pedig a fent említett múlt csütörtökön volt, mert akkor volt a KIK megyei döntője is ahol inkább csak az én türelmem döntögették, és még Flor 3,5 órás műtéte miatt is izgultam. Egy kiscsajnak 20 helyett 320 bűntetőpontot adtam, ami pályabíróként nem állt hatalmamban, de aki akkora gyökér, hogy miután szépen megkérem hogy hagyja ki az akadályelemet - amit obviously nem tud megcsinálni mert hat fahasábot fellökött és elesett – visszaszáll a bringára és a maradékot is lerombolja hogy összesen harminchatodszor is újraépítsem az akadályt az mindent megérdemel. Ő volt az egyetlen cigány a csapatban. Just saying. Ha már a mozgalmas csütörtököket emlegetjük, nos az eheti sem volt semmi. E, B, F, meg én a Sufniban iszogattunk sok sok ezer forintért, egy fél zsiguli árát lenyeltük literally. Mindezt úgy, hogy már szerdán is mókáztunk, csak akkor férfitársaságban ücsörögtünk a Sufniban, és nem kértük az extrát, az este vége pedig a Tel Aviv feeling volt, lesétáltunk a zsinagóga előtt arab és zsidó arcú barátaimmal kebapos pizzát falni a Rákóczi útra, örök hála B-nek az élményért. Itt jegyezném meg a teljesebb képzavar kedvéért, hogy “…shalom, Jeruzsálem…”. Közben egyre konkretizálódni látszik – legalább is anyagi körvonalazottságát tekintve -  az idei nyaralásunk Tengermellék Hegyvidék megyében. Az asszony beújított egy SE Xperia X10 Mini Pro-t is, ami kicsit karcosabb mint vártuk.

Így az eladót alaposan befenyítettem, láthatólag hatástalanul, de ha nem áll kötélnek én kiherélem. Az exbarátnőjével karöltve háborút indítottunk ellene, mert megérdemli. Nem csak egy hűtlen, gerinctelen hazug alak, de sajnos az üzletben sem mutat több tartást. Aki pedig azt hiszi hogy húsz éves kis pöcs létére ő a legnagyobb gengszter Szekszárdon (muhaha) annak meg kell tanítani a leckét, hogy “öcsém, senki sem vagy, az is csak ha én megengedem”! Igazából már támogatnám a készülék megtartását mert egy nagyon okos és csinos darab, a netet is belőttük rajta meg ami csak tetszik, csupán egy új android férne rá. F fel is fogja hívni az exét is várhatólag, a családbarát kedvezmény megszűntetése miatt, de ettől már előre ráz a hideg. A srác elég nehezen fogadta el a helyzetet, és hiába igyekeztem vele baráti hangot megütni engem majd’ olyan csúnyán átvágott mint Flórát; alattomosan, gátlástalan hazugságok és lelki terror árán igyekezett visszahódítani őt. Amit elmondhatott volna, vállalhatta volna, én kértem volna elnézést, mégiscsak én voltam a gaz csábító. De hogy előttem a “nem kell nekem ő, egyedül akarok lenni, más sem kell, összeszedem magam, igazad van férfi leszek” műsor megy, a hátam mögött meg 6 smst ír míg mi kézenfogva ülünk a moziban.. No.. a sunyizást, a laposkúszást nem bírom, és tudom, ahogy már F is látja, hogy Bencétől nem várhatunk mást. Épp ezért bízom meg F-ben, mert tudom hogy tudja. Csak eddig erről sem írtam itt, pedig alaposan kitöltötte kapcsolatunk első hónapját az általa gerjesztett konfliktusok kezelése, és még csak meg sem említettem, hisz nem nevezzük nevén. Végül minden jóra fordult, élvezzük az életet, boldogok vagyunk együtt, van húgomnak pici fehér cicája hatalmas kék szemekkel, van pavilonunk a kertben amit elmosott az eső nagyi szülinapi bográcspartijával együtt, és Margit még egy PlayStationt is beújított, arra ír gameket minden DVD-mre.. Tessék, állatkás videó végszó gyanánt: