Nyílt levél

Ömm.. asszem Anna szindrómában szenvedek, ha van ilyen. Tudjátok, mikor valami fontos történik az életben, de már belefáradtam hogy olyan dolgokat verjek nagy dobra amik igazából nem tartoznak másra. Végső soron a közeli barátaim és a családom tudatában van hogy mi a helyzet velem, de mégiscsak van itt egy blog amiben nem illik folyton csak politikai cikkeket meg dalszövegeket megjelentetni. Bár a tünet együttes névadójától eltérően, én nagy boldogságomban nem indítottam új blogot és nem is töröltem azt heteken belül.

Aki követte az eseményeket az pár szegedi meg Mónis fényképbe botlott. Nos a helyzet változatlan azóta, már nem csak kettő, de három laki vagyok, Orfű, Pécs és Szeged közt ingázva. Azért sem írtam mert kissé elfoglalt vagyok mostanában a vizsgaidőszak végének közeledtével, és a gondolataim is kitölti valaki. Most úgy szakítottam időt ezen kis “szösszenet” megírására, hogy Pécsen unatkozom öltönyben még két órát, a nyári hőségben.

Sajnos szomorú az apropó,  Fábián Gábor bácsi temetésére viszem nagyiékat Orfűre kora délután, miután múlt héten elhunyt az öreg, hosszan tartó betegségében. Annak aki nem ismerte volna elmondom, a falu közepén élt a nejével, kutyáival, meg Bambi nevű őzével, régen rendőr volt - ráadásul a körzeti megbízott - később nyugdíj mellett polgárőr, és halőr. Mintha csak rokon lett volna, tizenöt éve nem sétáltam úgy el kétszer egymás után az Ady Endre utcán hogy ne elegyedtünk volna beszélgetésbe. Biztos sokan leszünk a szertartáson, és sokak hiányolni fogják őt.

Vidámabb vizekre evezve végül csak elmondom mindenkinek, hogy mennyire jó is nekem Mónival, Szegeden is, Pécsen is. Hegyet mászunk, Tisza parton ülünk, hidakat támasztunk, moziba megyünk, teraszon pizzázunk, tóparton sétálunk, vízimadarat lesünk… meg minden mást csinálunk amit egy pár általában (bár telefonon sosem beszéltünk). Aztán azt is elmondom hogy E-nek és B-nek mennyire jó, mert ők is nagyon boldogok ám együtt, csak hát nincs nagyon blogjuk, ezért kéretlenül én emlegetem őket.

Egy csomó olyan dologról meg már be sem számolok amit tavaly (BAZ megyeiek kedvéért: előző éven) még fontosnak tartottam, mint az ún. ojjektumon végzett munkálatok, favágás május végén, kerti főzőcske, túrák, kirándulások. Hát ez van, ha nem írok ne válaszoljatok, mert épp jól vagyok. Aggódni akkor kell ha hosszú oldalakon át azt bizonygatám, hogy jól vagyok.