Úgy látszik az eljegyzés, költözés, nyaralás, külföldi munkavállalás rövidtávú kilátása mind-mind halálosak egy blogra nézve. Úgy is mondhatnám mint legtöbb közelmúltban írott bejegyzésemben is megállapítottam már, hogy az élet és az előrelépések a legveszélyesebbek a blogomra nézve. Nos most voltak előrelépések ha úgy nézzük, de akár visszalépésnek is tekinthetjük debreceni lakásunk és terveink feladását. Egyikünk sem lett nagyobb Alföld rajongó mint volt, mindkettőnknek hiányzott a család, a hazai tájak, vagy legalább valami hasonló. Így a diplomaosztó előtt, de az államvizsga után egy hosszúra sikerült, tervszerűségektől minden tekintetben eltérő lánykérést követően lett egy menyasszonyom akivel az ott megásott mederben csordogálva haladunk tovább egy jobb élet felé. Két hetet Zemplénben töltöttünk, most pedig Baranyában nyaralunk, határozatlan ideig. Úgy állt, hogy holnap költözöm Ingolstadtba, Felső-Bajorországba, és D csak 1-2 hét elteltével követett volna új, németországi otthonunkba, de a német megrendelő (akinek dolgoztam volna egy véméndi távoli rokon közvetítésével) egyelőre úgy véli, hogy a kolléga egyedül is el tudja látni a rábízott feladatokat. Hétfőn mikor munkába áll, majd tán rájön, hogy egy szót sem beszél németül és hogy én lettem volna aki fordít, és talán folytathatjuk a projektet az eredeti tervek szerint. Ha nem, akkor sem esünk kétségbe sok hal van még a tengerben, és nemzetközi kapcsolataink is szépen gyarapodnak. Addig pedig igyekszem bepótolni mindent amit eddig kihagytam, haverok, vízpartok, erdők, állatok… Vidámság, és kutya meleg.
Tessék, pár telós kép az elmúlt hetekből:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Hagyj üzenetet :)